|
|
|
|
|
|
|
Még több a(z) anekdoták közül:
|
| 1. | Kategória: Anekdoták | | Raquel Welch elgondolkodtató mondását a legbölcsebb férfiak is megirigyelhetnék:
"Az agyunk is lehet erogén zóna."
 küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 2. | Kategória: Anekdoták | | Tristan Bernard az I. világháború előtti Franciaország ünnepelt színpadi szerzője volt. Ekkortájt a franciák a szellemi élet kiválóságait előszeretettel választották a Francia Akadémia tagjává. Nemcsak a tudósokat, a művészeket is. Bernard azonban kimaradt ebből az elismerésből, holott a közvélemény szerint őt is megillette volna ez a cím. Ezt bizonyítja, hogy egyszer egy párizsi polgár sétája közben megállította az utcán, és megkérdezte:
- Bernard úr! Ön miért nem tagja a Francia Akadémiának?
A színműíró egy pillanatra meglepődött az indiszkrét kérdésen, aztán így válaszolt:
- Azért uram, mert sokkal jobban szeretem, ha azt kérdik tőlem, hogy miért nem vagyok tagja az Akadémiának, mintha azt kérdeznék, hogy miért vagyok tagja?
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 3. | Kategória: Anekdoták | | Egy ifjú poéta hosszú ideje várta, hogy a Hét című irodalmi hetilap szerkesztője, Kiss József költő megszólítsa. Ezt azonban csak egy különösen gyenge versével érte el.
- Hány éves maga, ifjú barátom? - kérdezte kegyesen.
- Huszonöt - felelte az idős pályatárs figyelmével kitüntetett ifjú.
- Istenem! - sóhajtott fel az ősz poéta. - Ha én még egyszer huszonöt lehetnék, azt sem bánnám,
ha olyan tehetségtelen lennék, mint maga.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 4. | Kategória: Anekdoták | | Egy kolostor apácái küldöttséget menesztettek a pápához, hogy engedélyt szerezzenek a gyón-tatáshoz. Méltatlannak tartották, hogy gyarlóságaikat egy férfinak vallják be. Jobban szerettek volna a főnöknőjüknek gyónni. A pápa meghallgatta kérésüket, és adott nekik egy dobozt, mondván:
- Menjetek haza, vigyétek el ezt a dobozt, és holnap, ugyanígy bezárva hozzátok vissza.
Az apácák engedelmesen hazamentek. Otthon aztán elkezdték nézegetni, forgatni a dobozt, és - nem tudva legyőzni kíváncsiságukat - kinyitották. Nyomban egy madár repült ki belőle.
Másnap az apácák rettegve jelentették a pápának a balesetet. Az egyházfő azonban nem haragudott rájuk, csak mosolyogva megjegyezte:
- Így most megmutatkozott a gyarlóságotok. Ugyanígy tennétek a gyónással is. Nem tudnátok megőrizni a rátok bízott titkot, hanem továbbadnátok.
Ezért apácák ma sem gyóntathatnak.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 5. | Kategória: Anekdoták | | Csók István, a XX. század elejének neves festőművésze egyszer a Duna-parton sétált, s meglátott egy nyurga alakot, aki a túloldali hegyeket pingálta vászonra. Csók elindult felé, és érdeklődéssel kérdezte:
- Mit fest, kollega?
A másik bosszúsan morgott:
- Semmi kollega!
Csók közelebb ment, megnézte a festményt, és azt mondta:
- Pardon! Tényleg nem kollega!
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 6. | Kategória: Anekdoták | | Makláry János egyszer meglátogatta kollegáját hétvégi tanyáján, de nem mert belépni a kapun, mert bent egy hatalmas kutya vicsorgott rá fenyegetően.
- Gyere csak nyugodtan - szólt ki a gazda.
- De itt ez a nagy kutya...
- Nem kell félned tőle, ki van herélve...
- Nem is attól félek, hogy megizél, hanem hogy megharap.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 7. | Kategória: Anekdoták | | De Gaulle tábornok és államelnök végigsétál a párizsi utcán. Óriási tömeg veszi körül, tapsolják, éljenzik. Autogramgyűjtők százai rohanják meg. De Gaulle-nak egyszer csak feltűnik egy kisfiú, aki már harmadszor tolja elébe a füzetét. Nagyon meghatódik, és tréfásan kérdi a gyerektől:
- Mondd csak, neked egy aláírás nem elég tőlem?
- Nem! - vágja rá a kölyök. - Ugyanis ötért tudok cserélni egy Alain Delon autogramot.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 8. | Kategória: Anekdoták | | A híres tragikának meghalt a férje. Mivel egy kisvárosban ez jelentős esemény, a temetésen mindenki ott volt, aki számít. Másnap az utcán egy járókelő így kondoleál a művésznőnek:
- Láttam tegnap a ravatalozónál. Igazán megható, hogy mennyire megrendítette a férje halála!
- Az semmi! - feleli a színésznő. - A sírnál látott volna!
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 9. | Kategória: Anekdoták | | Naszreddin Hodzsa nem csak csúnya volt, hanem szegény is. Éles elméjén kívül semmilye sem volt, és ebből becsületes módszerekkel akkoriban sem lehetett megélni. Ennek ellenére egyszer betörtek hozzá. A tolvaj éjszaka surrant be a nyitott ablakon. Naszreddin felébredt, és nevetve szólt a betörőhöz:
- Nem tudom mit találhatsz itt éjjel, amikor én nappal sem találok semmit.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 10. | Kategória: Anekdoták | | A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a "Három testőr" és a "Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált. Amikor az ifjú Dumas a Kaméliás hölgyet megjelentette, a könyv egyszeriben oly átütő sikert aratott, hogy az író, barátai rábeszélésére színdarab formájában is megírta. Egy kitűnő párizsi színház vette meg a darabot, és a mű ebben a formájában is folytatta diadalútját. Mindjárt a bemutatón meghódította Párizs színházlátogató közönségét. A bemutatón természetesen jelen volt a büszke apa is, és az első felvonás utáni szünetben boldogan vegyült el a közönség közé, hogy fia diadalát élvezze. Egyszer csak elébe állt egy elegánsan öltözött polgár a nejével együtt, megragadta az öreg Dumas kezét, és lelkesen így kiáltott fel:
- Mester! Köszönjük önnek ezt a művet, talán még életben ily csodásat nem. írt. Gratulálok az
írók fejedelmének!
Dumas végighallgatta a dicsérő szavakat, majd elengedve a fellelkesült újgazdag párnás kezét, szerényen így szólt:
- Köszönöm a gratulációt uram, de meg kell vallanom, hogy az csupán fele részben illet meg
engem. Én ugyanis nem a darabot alkottam, csak a szerzőt!
küldés emailben |
adatlaphoz>
|
|
|
|
|
|
