|
|
|
|
|
|
|
Még több a(z) anekdoták közül:
|
| 1. | Kategória: Anekdoták | | Chaplin emlékezetes filmje, az "Egy király New Yorkban" Londonban készült. A New York-i felvételeket egy amerikai segédoperatőr, Randolph Parker rögzítette. A városképek kitűnően sike-rültek, és Chaplin meghívta Parkert a londoni forgatásra is. Az egyik szünetben Chaplin magához intette a fiatalembert:
- Úgy tudom, hogy először van Európában. Hogy tetszik London?
Parker megvonta a vállát.
- Hát, a város szép... Voltaképpen minden tetszik, csak nem találkoztam olyan merész,
vállalkozó szellemű üzletemberekkel, akik nálunk százával vannak!
Chaplin elgondolkodott.
- Hát igen... Ez a fajta itt a börtönökben ül!
 küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 2. | Kategória: Anekdoták | | A földönkívüliek életet sem "fenékig tejföl". Nekik is vannak problémáik, esendő emberi meg-nyilvánulásaik. Egy kontakt, aki a "kis szürkékkel" áll kapcsolatban így számolt be a magánéletük-ről: Láttam, amint egy idősebb lény a gyermekei szobájába lépve hasra esett. A gyerekek jót nevettek rajta. Más alkalommal veszekedést hallottam. Egy "kis szürke" feleség ordított a férjével. Féltékeny volt rá a földi nők miatt, mert elrabolják, és közben tapogatják őket.
A vicces jelenetek, kínos incidensek tehát magasabb fejlettségi szinten is előfordulnak, de ezeket igyekeznek takargatni előlünk.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 3. | Kategória: Anekdoták | | Sikereinek teljében Caruso tízezer líra honoráriumot kapott a berlini Operaháztól egyetlen fellépéséért.
- Ez a tízes szám jó kabala - mondta előadás után baráti körben az énekes. - Kerek tíz
esztendővel ezelőtt kezdtem énekelni Nápolyban, és pontosan tíz lírát kaptam esténként.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 4. | Kategória: Anekdoták | | Az Egyesült Államokban elterjedt szokás, hogy vezető újságok évente többször, meglehetősen lapos körkérdéseket intéznek a szellemi élet kiválóságaihoz. Azok természetesen nem nagyon lelkesednek a kérdésekért és gyakran csípős, fanyar feleleteket adnak. Ernest Hemingway, a kitűnő Nobel-díjas író például a következő választ adta az egyik lapnak:
Kérdés: Mi a legcsodálatosabb dolog a világon?
Hemingway válasza:
- Szerintem a legcsodálatosabb dolog a világon az, hogy az összes állat közül csak az ember tud nevetni, pedig neki van a legkevesebb oka rá.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 5. | Kategória: Anekdoták | | Elgondolkozva sétált Mark Twain az utcán, és véletlenül nekiütközött egy járókelőnek. Az író elnézést kért, de az illető rámordult:
- Idióta!
Mark Twainnek felragyogott az arca. S mintha régi ismerősre bukkant volna, megemelte a kalapját:
- Á, csakugyan! Már emlékszem önre. Az én nevem pedig: Mark Twain.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 6. | Kategória: Anekdoták | | Sokan a kölcsönös engedmények hívei, ahol "a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad". Hogy valójában hogy néz ki a kompromisszumos megoldás arra Chateaubriand francia író világított rá a legtalálóbban:
- A feleségem legkésőbb délután 5 órakor szeretne vacsorázni, de én este 7 óra előtt sosem vagyok éhes. A dilemmát úgy hidaltuk át, hogy 6 órakor vacsorázunk. Így mindketten rosszul érezzük magunkat.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 7. | Kategória: Anekdoták | | A festő már egy hete éhezik, egy vasa sincs. Elhatározza, hogy értékesíti egyik tájképét. A műkereskedő sokáig nézegeti az alkotást, majd azt mondja:
- Na jó, megveszem. Adok érte... hm... ötszáz forintot.
- Ötszáz forintot? - döbben meg a piktor. - De hiszen a vászon is többe került!
- Na igen, de akkor még nem volt összemázolva!
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 8. | Kategória: Anekdoták | | XV. Lajos, ha szeszélye úgy hozta, érdeklődésével tüntette ki az egyszerű népet. Éppen vadá-szaton volt fényes kíséretével, amikor szembetalálkozott egy paraszttal, aki egy gyalulatlan fakoporsót cipelt a vállán. A király megállította:
- Hova viszed azt a koporsót?
- A szomszéd faluba.
- Kinek?
- Egy halottnak.
- Férfi vagy nő?
- Férfi.
- S miben halt meg?
- Éhezésben.
A királyi párbeszéd ezzel befejeződött.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 9. | Kategória: Anekdoták | | Két bíboros szemrehányást tett Rafaellónak, hogy egy festményen Péter és Pál apostol arcát nagyon pirosra festette. A művész önérzetét sértette az ostoba bírálat, s így válaszolt:
- Ne tessék elfelejteni, hogy mindkét apostol az égben van, és arcuk a szégyentől ég, mert látják
milyen rosszul kormányozzák az egyházat.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 10. | Kategória: Anekdoták | | Párizsba költözése után a nagy tekintélyű olasz zeneszerző és dirigens, Gasparo Spontini csakhamar elnyerte Napóleon kegyeit. Ennek ellenére a trónjára visszahelyezett XVIII. Lajos udvari zeneszerzőjévé nevezte ki. Majd Berlinben a porosz királynak lett udvari zeneszerzője és főzeneigazgatója. Később a francia és a porosz Akadémia tagja, a Pour le Mérite rend lovagja és a többi, és a többi... Az öntelt és zsarnoki természetű Spontinit nem nagyon szerették, s egy zeneünnepély alkalmából, amikor összes rendjeleivel és kitüntetéseivel ékesítve lépett fel a karmesteri pulpitusra, egyik zenész odasúgta a szomszédjának:
- Nézz oda, hogy felcicomázta magát! Alig férnek el a kitüntetései a mellén. Bezzeg Mozartnak
egyetlen rendjele sem volt!
- De neki nem is volt rá szüksége - felelte a másik muzsikus.
küldés emailben |
adatlaphoz>
|
|
|
|
|
|
