|
|
|
|
|
|
|
Még több a(z) anekdoták közül:
|
| 1. | Kategória: Anekdoták | | A lengyel származású világhírű karmesterhez, Leopold Stokowskihoz minden elhárító kísérlet ellenére befurakodott egy dúsgazdag nagyiparos felesége. Méghozzá nem is egyedül, hanem a divat és a kozmetika minden eszközével kiglancolt leányával.
- Maestro - kérlelte a dirigenst -, csak magában bízom. Hallgassa meg a leányomat, mindenki
azt mondja róla, hogy valóságos zongorazseni. Csak egy negyedórácskát szenteljen neki...
A negyedóra letelt - Stokowski örökkévalóságnak érezte. A leányka szép volt, gazdag, sőt fiatal volt - csak éppen zongorázni nem tudott. Stokowski kínosan dörzsölgette az állát.
- Asszonyom - szólt végül -, az ön kedves leánya nyilván igen jámbor lélek.
A mama csodálkozott.
- Jámbor...?
- Legalábbis a bemutatott darab előadása után annak kell tartanom, mert ami a legfeltűnőbb volt
játékában: zongorázás közben állandóan követte a Biblia tanítását...
- ???
- Ugyanis a jobb keze soha nem tudta, mit csinál a bal...
 küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 2. | Kategória: Anekdoták | | Az Isteni színjáték tengernyi szereplőjéből és fordulatos eseményéből is kitűnik, hogy Dante emlékezőtehetsége rendkívüli volt. Erről a csodálatos memóriáról egy szerény, de frappáns történet is beszámol. Egyik ismerőse megállította Dantét, s megkérdezte tőle:
- Mondja mester, ön szerint mi a legjobb étel?
- A tojás - felelte a költő.
Eltelt egy év, s Dante újra találkozott ismerősével. Az illető megállt, s csak ennyit kérdezett:
- Mivel?
- Sóval -felelte a költő, s komótosan folytatta útját.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 3. | Kategória: Anekdoták | | Szenes Ernő, az 1920-as évek népszerű színésze éppen sivár anyagi helyzetben volt, amikor hazaérkezett Berlinből Bolváry Géza filmrendező. Szenes azonnal felhívta telefonon:
- De jó, hogy itthon vagy, drága Gézám! Teljesen le vagyok égve. Kérlek, adjál nekem egy akármilyen kis szerepet a filmgyárban, csak hogy keressek valamit...
Bolváry megígérte, hogy hamarosan jelentkezik. És valóban, másnap már fel is hívta a produkció titkára, és közölte vele, hogy szerepet kapott a következő filmben. 6 forgatási napról van szó, a gázsi napi 200 pengő. (Ez nagy összegnek számított akkoriban, mert ahogy a népszerű dal is mondta: havi 200 fixszel az ember már könnyen viccel.) Szenes ellágyult a gavalléros gázsitól, és megkérdezte:
- Mikor kell jelentkeznem a filmgyárban?
- Csütörtök reggel, 9 órakor - felelte a titkár.
- Micsoda? - kiáltott fel dühösen Szenes. - Vegyék tudomásul, hogy akkor én még alszom.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 4. | Kategória: Anekdoták | | Idősebb Andrássy Gyula gróf külügyminiszter korában is szoros barátságot tartott fenn Munkácsi Mihállyal. Bizonyos főúri körökben ezt rossz néven vették. Egy mágnás ismerőse egyszer szóvá is tette:
- Hogy barátkozhatsz te ezzel a volt asztalos inassal? Elvégre mégiscsak a monarchia külügy-minisztere vagy!
Andrássy élesen kérdezte:
- Mondd, kérlek, ki volt Michelangelo korában a külügyminiszter?
- Honnan tudnám?
- Na látod! Pedig azt még te is tudod, hogy ki volt Michelangelo.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 5. | Kategória: Anekdoták | | G. B. Shaw híres volt szarkasztikus megjegyzéseiről. Egy alkalommal régi hölgyismerőse panaszkodott az írónak:
- Tegnap a jósnőm azt tanácsolta, hogy este menjek el a kaszinóba, tegyem meg a születési évemet, és nagy pénzt fogok nyerni. El is mentem, de egész este vesztettem.
Shaw tömören így válaszolt:
- Asszonyom, ezúttal nem kellett volna letagadni azt a szokásos tíz évet.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 6. | Kategória: Anekdoták | | - A feleségem a fehérbort szereti, én a vöröset. - sóhajtott egyszer Erich Kästner. - Ezért mindketten rosét iszunk. Ezt egyikük sem szereti. Ilyen a kompromisszum.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 7. | Kategória: Anekdoták | | II. Fülöp spanyol király Kasztília ifjú katonai parancsnokát indította el Rómába, hogy pápai székre emelése alkalmából jókívánságait tolmácsolja V. Sixtus pápának. A trónra lépő pápát igen bosszantotta, hogy a legkatolikusabb király ilyen pelyhes képű legénykével jelenteti üdvözletét, s megkérdezte a lábainál térdre ereszkedő követtől:
- Vajon hiányoznak-e kegyelmed királyi urának udvarából a férfiak, hogy ilyen csupasz állú ifjoncot küld hozzám követségbe?
A büszke spanyol, aki éppen csókkal illette a pápa kesztyűjét ékesítő halászgyűrűt, gyorsan fel-emelkedett, s epésen válaszolt:
- Ha királyom úgy gondolta volna, hogy szakállban rejlik az érdem, akkor nyilván nem egy nemesembert, hanem egy bakkecskét küldött volna szentséged koronázási ünnepségére.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 8. | Kategória: Anekdoták | | Mikor Bánk Bán és társai 1213-ban összeesküdtek Gertrúd királyné ellen, János esztergomi érsekhez fordultak tanácsért, megöljék-e a királynét vagy sem. Az érsek írásos válasza így hangzott:
- "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mind belegyeztek én nem ellenzem."
A válasz kétértelmű, aszerint, hogy a vesszőket, pontokat hová helyezzük el. Az érsek az írásjelek elhagyásával akarta biztosítani a székét, mind az összeesküvés sikeres, mind a sikertelen kimenetele esetére. A kétféle változat így fest:
1. "A királynét megölni nem kell. Félnetek jó lesz. Ha mind beleegyeztek, én nem. Ellenzem."
2. "A királynét megölni nem kell félnetek. Jó lesz. Ha mind beleegyeztek, én nem ellenzem."
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 9. | Kategória: Anekdoták | | Kálmán Jenőnek, a XX. század aranyos humorú pesti írójának volt egy kutyája. Egy rendkívül okos puli, amelyről könyvet is írt, és amely a történelemben - legalábbis a kutyatörténelemben - egyedülálló dolgot művelt. Jenő bácsi hosszú ideig törzsvendég volt a háború előtti New York kávéházban, minden délben ott ebédelt. Megállapodott a főszakáccsal, hogy amíg ő ebédel, a kutya is megkapja a maga adagját, és ő ezért havonta bizonyos összeget fizet: Néhány napi idomítás után, amikor az író leült ebédelni, a kutya automatikusan ment a konyhára a maga kis ebédkéjét elfogyasztani. Néhány hét múltán Jenő bácsi összeveszett az egyik pincérrel, ezért kimaradt az étteremből, és ezt követően a közeli Kulacsba járt ebédelni, ahol a kutya ebédje ügyében ugyanúgy megállapodott a főszakáccsal. Két hónap múlva azonban Kálmán Jenőt megállította az utcán a New York főszakácsa, és rátámadt:
- Hallja, Jenő úr! Szép alak maga, két hónapja nem fizeti a kutya ebédjét.
Jenő csodálkozva válaszolt:
- De hiszen én már két hónapja nem járok magukhoz ebédelni.
- Az lehet, hogy maga nem jár - mondta erre a szakács -, de a kutya igen!
Kálmán Jenő azonnal rájött, mi történt. A haspók kutya, nem törődvén azzal, hogy gazdája kimaradt a New Yorkból, ott is megebédelt, hiszen ő nem veszett össze senkivel. Ez a kutya volt az első a világon, amelyik adósságot csinált. Mit mást tehetett volna a gazdája, rendezte a számláját.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 10. | Kategória: Anekdoták | | Egyszer Torquato Tassót társaságban rágalmazta valaki. A jelen levő Tasso hallgatott, s mindenki csodálkozott a magatartásán.
- Ez a Tasso bolond, hogy ilyenkor nem szólal meg - fakadt ki valaki.
- Csodálkozik uram - mondta a híres olasz költő. - Egy bolond nem tudna hallgatni akkor,
amikor rágalmazzák.
küldés emailben |
adatlaphoz>
|
|
|
|
|
|
