|
|
|
|
|
|
|
Még több a(z) humoreszkek közül:
|
| 1. | Kategória: Humoreszkek | | A professzor magyaráz az egyetemen a hallgatóknak:
- Nos, kedves kollegák, az orvosi hivatásban nagyon fontos, az undor leküzdése, és a jó meg-figyelő¬képesség. Kérem, itt ez a pohár, teli vizelettel... Én most beledugom az ujjam, aztán lenyalom.
Ahogy mondja, úgy tesz.
- Most pedig kérem, fáradjanak ide szép sorjában, és csinálják maguk is utánam!
A hallgatók kényszeredetten és undorodva tejesítik a prof utasítását. A professzor pedig folytatja:
- No, barátaim az első próbát sikeresen teljesítették, s ezért elismerést érdemelnek. De a meg-figyelő¬képességük még nem az igazi. Én ugyanis a mutatóujjamat dugtam a pohárba, és a középső ujjamat nyaltam le.
 küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 2. | Kategória: Humoreszkek | | - Rabbi! Szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelynek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi eltűnődik ezen, és azt mondja: Hagyjunk időt Istennek, hogy megtalálja a megoldást. Gyere vissza holnap a válaszért. Másnap Kohn szomorúan állít be:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkokat a csibékkel együtt!
A rabbi égre emeli a tekintetét, és elismerően mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 3. | Kategória: Humoreszkek | | A tisztiszolga minden reggel fölviszi a százados úrnak a reggelit a harmadik emeletre: kávét, lágy tojást, sajtot, kenyeret. De akárhányszor fölér, a kávé egy része mindig a tálcára loccsan, s ez nagyon bosszantja a századost.
- Ide figyelj, Jóska! - mondja neki dühösen. - Ha még egyszer a tálcára loccsan a kávé, amikor felhozod, nem engedlek haza karácsonyi szabadságra!
Másnap a tisztiszolga ismét fölviszi a reggelit - s egy csepp kávé sincs a tálcán.
- Na látod - dicséri meg a százados. - Ha odafigyelsz, föl tudod te hozni rendesen is. Hogy csináltad?
- Százados úrnak jelentem - csapja össze bokáját a csicskás -, mielőtt elindultam a lépcsőn, slukkoltam egy nagyot a kávéból, és amikor fölértem vele a harmadikra, az ajtó előtt vissza-engedtem a csészébe...
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 4. | Kategória: Humoreszkek | | - Ki a legjobb sakkozó a világon?
- Elena Ceausescu, mert egyetlen paraszttal tartja sakkban az egész országot.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 5. | Kategória: Humoreszkek | | A lovag keresztes háborúba indul. Előbb azonban szépséges, fiatal feleségére erényövet csatol, hogy megóvja minden kísértéstől. A kulcsot átadja legjobb barátjának, hogy gondosan őrizze meg. Felnyergeli lovát, s elindul. Fél órával később, vágtató lovon utoléri a barátja, és a sietségtől elfúló hangon mondja:
- Állj meg, Tankréd! Rossz kulcsot adtál!
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 6. | Kategória: Humoreszkek | | - A modern festmények alkotói miért írják nevüket a jobb alsó sarokba?
- Nehogy fordítva akasszák fel képeiket a falra.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 7. | Kategória: Humoreszkek | | Kohn kiutazik Amerikába meglátogatni a rokonait. Kint egy ultramodern pályaudvaron találja magát. Átszállásra várva csodálkozva figyeli a teljesen számítógépesített utastájékoztatást. Megáll egy férfi az információs komputer előtt, s a képernyőn máris megjelenik a kiírás:
"Mr. Taylor, az ön vonata 10 perc múlva indul a 35-ik vágányról."
Aztán egy félvér nő lép a komputer elé. Pillanatok alatt megjelenik a szöveg:
"Siessen Mrs. Smith, az ön vonata San Francisco felé máris indul a 18-ik vágányról.
Jön egy indián, törzsi öltözékben, pompás tolldísszel. A komputer őt is gyorsan eligazítja:
"Tüzes nyíl, a te vonatod csak másfél óra múlva indul Dakotába, addig ülj be a restibe."
Kohnnak furfangos ötlete támad. Az indián után ered, és némi alkudozás után 100 dollárért meg-veszi tőle a ruházatát. Bemegy a mosdóba, átöltözik, és teljes harci díszben, indián tollazattal áll a komputer elé. A képernyőn máris megjelenik a szöveg:
"Na te hülye Kohn, addig tollászkodtál, míg közben elment a vonatod!"
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 8. | Kategória: Humoreszkek | | - Láttam én már magát a szemináriumon kisasszony?
- Persze professzor úr, mindig ott vagyok.
- De a hangját még sosem hallottam, ugye?
- Nem szoktam hangosan ásítozni, professzor úr.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 9. | Kategória: Humoreszkek | | Kohn kivándorol, hajón teszi meg az utat Izrael partjaihoz. A bevándorlókat szállító hajó már közeledik Haifa partjaihoz, amikor mellettük egy másik közeledik, a part felől. Kohn a fedélzeten meglátja Grünt, régi barátját, aki most hagyja el Izraelt. Egyszerre kiáltanak egymásnak:
- Hát te megbolondultál?
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 10. | Kategória: Humoreszkek | | Ez is egy megtörtént eset:
Az aggódó szülők kihívták beteg gyermekükhöz a híres orvosprofesszort. A nagy tisztelettől még köszönteni is csak rebegve merték, amikor megérkezett. A szülők nem akartak rögtön a tárgyra tér¬ni, ezért leültették a hallban, és először konyakkal kínálták. Iszogatás közben a professzor felfigyelt a falon egy híres magyar festő képére, és teljesen elmerült benne. Aztán elkezdett kérdezősködni a háziaktól, hol vették a képet, s a festő melyik korszakából való. Mire a házigazda - boldogan, hogy közös érdeklődési körük van -, más képeket is megmutatott. Kiderült, hogy közös szenvedélyük van, mindketten műgyűjtők. A beszélgetés egyre fesztelenebb lett. Vagy egy órát csevegtek már a képekről, amikor a professzor az órájára tekintett, és közölte, hogy távoznia kell. Tudatta továbbá, hogy mivel privát alapon hívták, háromezer forint tiszteletdíj jár neki. A házigazda - kissé zavartan - odanyújtotta a borítékban már előkészített pénzt. Aztán a kissé szórakozott professzor vette a kalapját, a táskáját, és elindult. A házigazda lekísérte a lépcsőn, és amikor kiértek a kapun tisztelet¬teljesen megszólalt:
- Professzor úr! El tetszett feledkezni a betegről...
küldés emailben |
adatlaphoz>
|
|
|
|
|
|
