|
|
|
|
|
|
|
Még több a(z) humoreszkek közül:
|
| 1. | Kategória: Humoreszkek | | Sztálin halála után a magyar intézményekben, üzemekben úgy gyászoltak, hogy a díszteremben dobogóra állítottak egy fekete drapériával bevont asztalt, rá a gyászszalaggal körbevett Sztálin-képet, és a dolgozók a kép előtt rótták le kegyeletüket. A tiszteletadásra kirendeltek között Kohn bá¬csi is sorba áll. Mögötte a párttitkár. Látja ám a párttitkár, hogy Kohn bácsi nagyon reszket. Azt hiszi a "nagy vezető" halála viselte így meg, ezért bíztatóan súgja neki:
- Ne féljen Kohn elvtárs! Sztálin elvtárs meghalt, de a szelleme örökké élni fog!
Kohn bácsi csöndesen mormolja maga elé:
- Hiszen éppen ettől félek.
 küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 2. | Kategória: Humoreszkek | | A plagizálás egyidős az írással, a nyomtatott könyvek, újságok megjelenésével. Két hírlapíró beszélget a kávéházban:
- Láttad az új lap szerkesztőségét?
- Láttam.
- Ugye nagyszerűen van felszerelve?
- Már hogy volna? - tiltakozik a másik. - Én az egész szerkesztőségben csak egy nagy ollót
láttam.
- Na és az nem elég?
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 3. | Kategória: Humoreszkek | | Fogadkozás Sztálin halála után:
- Mától kezdve minden másképp - volt.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 4. | Kategória: Humoreszkek | | A Kohn, a Grün és a Weisz egy szekéren utazik a városba. Egyszer csak a lovak megállnak, s nem mennek tovább, se jó szóra, se ostorra. A három zsidó látja, hogy az utat egy kidőlt fa keresztezi. Mindhárman kiszállnak, körülállják a fát, és vitatkozni kezednek arról, hogy mitévők legyenek most. Már vagy fél órája tanakodnak, amikor újabb szekér érkezik. Két parasztlegény leszáll róla, megragadják a fát, és odébb taszítják. A három zsidó megütközve néz egymásra:
- Ja, erővel...!
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 5. | Kategória: Humoreszkek | | Még a boldog békeidőkben egy székely atyafi felutazott Budapestre, ahol megmutatták neki a kontinens első földalatti vasútját. Álmélkodva nézte a hosszú sötét lyukat, amiből egyszer csak felbukkant, és befutott az állomásra egy szerelvény.
- Hová megy a vonat? - kérdi.
- A Városligetbe.
A szerelvény elrobogott, de nyomban jött az ellenkező irányból egy másik.
- Hát ez honnan jött?
- A Városligetből.
Az atyafi összecsapta a kezét:
- Az áldóját, de gyorsan megjárta.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 6. | Kategória: Humoreszkek | | - Miért nincs több Ceausescu vicc?
- Mert lelőtték a poént.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 7. | Kategória: Humoreszkek | | - Hogyan lehetsz milliomos Izraelben?
- Költözz oda milliárdokkal.
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 8. | Kategória: Humoreszkek | | A demokratikus államokban élők elképzelni sem tudják, hogy a "vasfüggöny" mögött milyen üldöztetésnek voltak kitéve az emberek. Jól jellemzi ezt a helyzetet az alábbi megtörtént eset:
Az 1950-es években meghurcolt hazánkfia a forradalom után megnyílt nyugati határon át Auszt¬rᬬliába disszidált. Ott meghívták egy magyar klubba, hogy a nagy gazdasági világválság idején ki¬vándorolt magyar családok gyerekeinek beszéljen a kommunista hatalomátvétel utáni szörnyű idők¬ről. Élménybeszámolója során kitért a deportálásokra, ártatlan emberek tízezreinek az elítélésére.
- A hatalom éjjel hurcoltatta el a lakásukból a feltételezett ellenségeit, és senki nem hallott róluk
többé.
Döbbent hallgatás. Az egyik, már kint született fiatal megkérdi:
- Volt már akkor telefon Magyarországon?
- Hát persze hogy volt.
- Akkor miért nem hívták a rendőrséget?
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 9. | Kategória: Humoreszkek | | Egy régi közmondás szerint:
"Van idő, mikor semmit sem szabad mondani; van idő, mikor szabad valamit mondani; de sosincs olyan idő, mikor mindent szabad mondani."
küldés emailben |
adatlaphoz>
| | 10. | Kategória: Humoreszkek | | A kényszerből beállt párttagot, Kovácsot behívatja a párttitkár:
- Kovács elvtárs, panasz van maga ellen. Párttag létére klerikális befolyás alá került ... Minden-nap keresztet vet...
- Én, párttitkár elvtárs? Hiszen nem is tudom, hogy kell keresztet vetni...!
- Ne tagadja, Kovács elvtárs... A szomszédai látták otthon, hogy minden reggel, amikor kijön a kapun, keresztet vet...
- Ja, most már értem! De nem keresztet vetek... Reggel, mielőtt kilépek az utcára, a fejemhez kapok: "Észnél légy Kovács!" Aztán a sliccemhez nyúlok, hogy begomboltam-e. Utána meg-érintem a zakóm bal zsebét, hogy ott van-e a szemüveg, majd a jobb zsebét, hogy nálam van-e a párttagkönyv. Csak akkor indulok el, ha minden rendben van...
küldés emailben |
adatlaphoz>
|
|
|
|
|
|
